Five chamber music works by Máté Bella have been published in recent months, which prove their author’s sensitivity to small forms and the diversity of his writing, which finds a free transition among different styles. One of these, Beneath the Starry Sky, was praised by John Corigliano: “It is heartwarming to hear such a full lyrical voice. You are always interesting, and very moving in your work."

The Butterfly's Dream
cello & piano
12’

This early composition, written in 2005, is based on Lőrinc Szabó's poem, Dsuang Dsi's Dream. The duet of cello and piano pendulates between dream and reality, formulating the same musical thoughts first in a slow march proceeding towards ecstasy, and then in a dizzying perpetuum mobile.

Phantasm
flute & piano
5’

The composition was written in 2013 at a commission of flutist Rebeka Kruchió. Máté Bella, as in many of his other works, examines here the possibilities of the transition between noises made by musical instruments and musical sounds. At the climax of the piece, the flutist blows the syllables of the name RE-BE-KA into the instrument.

Beneath the Starry Sky
bassoon, cello (or 2 cellos) & piano
7’

In 2020, a renowned architect approached the composer to create a work for his daughter's wedding. The composition subtly alludes to the occasion: against the background of the piano, a duet of two instruments tells the story of a serene love in a way reminiscent of barcarolas sung by Venetian gondoliers. 
Listen

TITAN
bass tuba & piano
5’

Titan was written during the summer of 2021, at a commission of Roland Szentpáli. The piece aims to show the virtuoso side of the bass tuba, neither underestimating the possibilities of the instrument nor exaggerating the otherwise exciting effects the instrument is capable of.
Listen

Aeolus
string quartet
9’

The composition was written in 2021 for a thematic program of Studio 5 that revolved around how contemporary composers relate to Hungarian folk music. The chosen folk song stems from Mezőség, a forestless hilly area bordered by rivers in the Transylvanian Basin. The arrangement for string quartet follows the interpretation of Ágnes Herczku, including the singer’s characteristic ornamentations. The piece is framed by fictitious scenario of lying in the field listening to the blowing of the wind, which "blows" the folk song into our ears by means of flageolet sounds. The title of the composition alludes to Aeolus, a Greek god of winds. 
Listen

Liszt Ferenc a legnagyobb tisztelettel – sőt alázattal – nyúlt elődei, többek közt Bach és Beethoven műveihez, ugyanakkor művészetével iránytűként szolgált kortársai és a későbbi generációk számára is. A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál is bátran tűzi képzeletbeli zászlójára a tradíció és innováció fogalmát, így programkínálatában különösen előkelő helyen szerepel a fiatal zeneszerzőkből összeálló Studio 5 izgalmas tematikájú koncertje, amely október 12-én kerül megrendezésre. Tóth Endre, Papageno 2022. október 11.

A történelem során számos példát láttunk arra, hogy hasonlóan gondolkodó művészek – kvázi érdekvédelmi szervezetként – csoportosultak, hogy együttes erővel képviselhessék saját stílusukat, szellemiségüket, mondanivalójukat.

A 20. századi magyar zenei életben a hetvenes évek jelentettek termékeny táptalajt az Új Zenei Stúdió és a 180-as Csoport számára. Persze nem hallgattak el a zeneszerzők a kilencvenes évek után sem, de ilyesfajta új társulásra egészen 2016-ig kellett várni, amikor is öt fiatal magyar komponista döntött úgy, hogy közös alkotói csoportot hoz létre.

Egészséges egyensúlyt tartani

A Studio 5 tagjai – hitvallásuk szerint – mentesek a stiláris előítéletektől, szívesen használnak és integrálnak különböző zenei hatásokat. A tagok korábbi interjúiból ismeretes, hogy a Studio 5-re nem jellemző az extrém kísérletezés: alapvetően fontos számukra, hogy zenéjük utat találjon a közönséghez, miközben olyan műveket komponálnak, melyekre egyformán hathat Bach vagy Liszt művészete, de akár korunk popzenéje is. Krédójuk szerint a hagyomány és az újítás között egészséges egyensúlyt igyekeznek fenntartani, és megmaradnak a két szekértábor közti mezsgyén: nem kívánnak beállni sem a konzervatívak, sem a minden régi értéket elutasító avantgárdak táborába.

Bár az elmúlt évek során több tagcsere is történt, mind az öt alkotó – Bella Máté, Kecskés D. Balázs, Kutrik Bence, Szentpáli Roland és Virágh András Gábor – a budapesti Zeneakadémián végzett. A Studio 5 tevékenysége legfontosabb megnyilvánulási fórumainak a közös szerzői estek számítanak, így a koncertforma megújításán, érdekesebbé, izgalmasabbá tételén is fáradoznak. Volt már olyan hangversenyük, amelyen jelentős szerepet kapott a tánc vagy a vizualitás, főszerepbe került egy hangszercsoport vagy éppen az új műveket bíráló kritikus. Zenéjük befogadása elsősorban nyitottságot igényel, nem előképzettséget – vallják.

Ismert műfajokkal a kísérletezés útján

Bella Máté egyaránt otthonosan mozog a kortárs komolyzene, a popzene és a zenés színház világában: előbbieket kiemelkedő együttesek (többek közt az Ensemble InterContemporain, a London Sinfonietta, az Ensemble Modern és a Budapesti Fesztiválzenekar) megrendelésére írja, könnyűzenei műveit a rádiókban is hallhatjuk, operája és musicaljei pedig a legjelentősebb hazai színházakban szólalnak meg. A Junior Prima díjas, Erkel-díjas és Bartók–Pásztory-díjas Bella jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, akinek missziója az Y és a Z generáció integrálása a klasszikus zenei életbe.

A Studio 5 legfiatalabb tagja Kecskés D. Balázs, aki a Zeneakadémia mellett Firenzében végezte felsőfokú tanulmányait. Saját bevallása szerint zenéje a legkülönfélébb forrásokból táplálkozik: „Szent Ágoston és Friedrich Nietzsche, Franz Schubert és Katy Perry, J. S. Bach és Meredith Monk egyaránt inspirálják”. Neves európai és amerikai együttesek játsszák műveit – legutóbb Komm című oratóriumát és Blue című zenekari darabját fogadta lelkesen a kritika és a közönség –, Bella Mátéhoz hasonlóan az Eötvös Péter Alapítvány mentoráltja volt, elnyert több fontos hazai díjat (Istvánffy Benedek-díj, Junior Prima díj, Junior Artisjus-díj). A Zeneakadémia oktatójaként is tevékeny komponistát manapság az elektronika, a popzene és a mesterséges intelligencia klasszikus zenében betöltött szerepe foglalkoztatja.

Kutrik Bence a budapesti Zeneakadémia előtt San Franciscóban és Torontóban tanult zeneszerzést, hangversenytermekbe szánt művei mellett díjnyertes filmzenét is komponált már, alkotóként fontos alapot jelentenek számára a klasszikus európai hagyományok, de zenei gondolkodásának fókuszában a kísérletezés áll. Ahogyan életrajzában olvashatjuk, jelenlegi kutatása „a zenei folyamatok algoritmizálására irányul, informatikai és mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazásával”.

Szentpáli Roland először tubaművészként hódította meg a világot, hangszerének virtuózaként számos nemzetközi verseny győztese, híres fesztiválok és mesterkurzusok meghívott előadója, oktatója itthon és külföldön. Zenekari muzsikusként a Nemzeti Filharmonikusok tagja, a zenei szaksajtó pedig Twoba nevű hangszer-innovációjától is hangos – ennek köszönhetően állva is játszhatnak végre a tubások. Kamarazenéjére, versenyműveire és más műfajú, apparátusú darabjaira hatással van a népzene és a jazz, de sok egyéb stílust is könnyen integrál kompozícióiban.

Szentpálihoz hasonlóan Virágh András Gábor is hangszeres előadó: a Szent István Bazilika rezidens orgonaművésze, aki orgonistaként és zeneszerzőként is nemzetközi versenyek díjazottja. Alkotóművészként is fontos szerephez juttatja műveiben saját hangszerét, de más műfajban és apparátusra is komponál: írt már szólódarabokat, kamaraműveket, vokális darabokat, zenekari kompozíciókat és egy operát. A Junior Prima díj, az Istvánffy Benedek-díj, a Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíj, az Erkel-díj és az Év Komolyzenei Műve díj után legutóbb Bartók–Pásztory-díjjal jutalmazták munkásságát.

A kortárs zene vérfrissítése tehát garantált. A Studio 5 zeneakadémiai produkciójának koncepciója is jelzi, hogy a patinás tradíció és a csoport tagjai számára is lényeges progresszió megfér egymás mellett, például azon az ősbemutatókban is bővelkedő hangversenyen, amelyen a szerzők izgalmas reflexióit hallhatjuk majd Liszt-zongoraművekre. Egy ilyen koncertélményt vétek lenne kihagyni!

További információk a Liszt Ünnep programjairól tematikus blogunkban, ide kattintva érhetők el.

Tizedik, jubileumi koncertjére készül a Studio 5 Kortárs Zenei Műhely, amelynek jelenleg Bella Máté, Kecskés D. Balázs, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Virágh András Gábor a tagja. Az ünnepi alkalmat mi sem tehetné még különlegesebbé, minthogy következő koncertjük a Liszt Ünnep keretén belül valósul meg október 12-én a Zeneakadémián. A friss, 21. századi szemléletmóddal alkotó csapat két tagját, Bella Mátét és Virágh András Gábort kérdeztük a részletekről. Szerző: Tuska Borbála, Papageno 2022 Szeptember 28.

– Hogyan alakult meg a Studio 5 Kortárs Zenei Műhely?

Bella Máté: Kutrik Bence keresett meg 2017-ben azzal, hogy szeretne egy kortárs zenei koncertet olyan zeneszerzőkkel, akikkel egyébként is jó barátságot ápol. Azt gondoltuk, hogy ha öt szerző műveiből állítunk össze egy műsort, az az elejétől a végéig friss és érdekes tud lenni a közönség számára.

Virágh András Gábor: A projekt aztán egyre inkább kezdte kinőni magát, Máténak köszönhetően lett saját nevünk, és a sajtózással is foglalkozni kezdtünk.

– Mi köti össze a csoport tagjait?

BM: A Studio 5-ben olyan alkotók vesznek részt, akik nagyon különböző módon gondolkodnak a világról, de vannak olyan alapvetések, amelyekben egyetértenek. Mentesek vagyunk a stiláris előítéletektől és számos zenei hatást szívesen integrálunk műveinkbe. Az is jellemző ránk, hogy mindig egy adott téma köré szerveződik a koncertünk, amely a darabok kontinuitását is meghatározza.

– A soron következő koncert Liszt Ferenc művei köré épül. Miből indultatok ki a műsor összeállításakor?

VAG: Úgy szólt a felkérés a Müpa részéről, hogy találjunk ki egy Liszt művészetére reflektáló koncepciót, amelyben az eredeti Liszt-művek mellett ősbemutatók is szerepelnek. Ebből kiindulva a szerző öt különböző életszakából választottunk ki egy-egy darabot, amelyre a mi újonnan írt műveink fognak reflektálni. A korai évekbe tartozó Az ébredő gyermek himnusza mellé például Máté írt darabot Judas címmel, a koncertet lezáró 6. Paganini-etűdhöz pedig az én Spectre című művem fűz majd kommentet.

BM: A komponálás tekintetében nagyon távoli asszociációs teret határoztunk meg, nem szerettük volna, hogy pusztán zenei kapcsolat legyen a régi és az új művek között. Ezenkívül az is fontos szempont volt, hogy fiatal zongoraművészeket foglalkoztassunk a koncerten.

– Milyen gondolatok mentén születtek meg az új művek?

BM: Az ébredő gyermek himnusza a Költői és vallásos harmóniák zongorasorozat része, amelyből később Liszt egy istendicsőítő kórusváltozatot is írt, Alphonse de Lamartine szövegére. Engem az inspirált ennél a darabnál, hogy a pusztán zenei és vallásos természetű dolgok között milyen átjárási lehetőségek vannak a művészetben. 

VAG: A Spectre magyarul lidércet, kísértetet jelent. Abból indultam ki, hogy egy kísértetnek többféle arca lehet: tündéri, kísérteties és ijesztő, hátborzongató is. Mivel a szélsőségesség Lisztnél és a Studio 5 darabjaiban is jelen van, ezért én is arra törekedtem, hogy egyszerre ábrázoljam ezeket a rendkívül különböző, jelen esetben mitológiai karaktereket. Illetve azt is figyelembe vettem, hogy a Spectre lesz a koncert záródarabja.

– Tudtátok előre, hogy ki fogja eljátszani a műveteket?

VAG: Igen, előbb felkértük az előadókat, és csak utána kezdtük el komponálni a darabokat. Kértünk tőlük egy listát azokról a Liszt-művekről, amelyeket ők már korábban játszottak. A rengeteg javaslatból végül úgy választottunk ki öt darabot, hogy legyen egy zenei íve a koncertnek.

BM: Ez a folyamat nagyon jól példázza a Studio 5 működését, vagyis azt, hogy mit is jelent a mi 21. századi, projektalapú szemléletünk. Olyan műveket komponálunk, amivel egy adott téma köré fel tudjuk építeni a koncertünket. Amikor egy ilyen irányba elindulunk, nagyon sok szempont jelenik meg. A mostani koncertnél például az, hogy milyen Liszt-műveket ismernek az előadók, miben tudják megmutatni az erényeiket. Óriási Liszt-csokrokat kaptunk, de ez jót is tett: így mindenki meg tudta találni azt a darabot, ami számára valamilyen szempontból érdekes vagy inspiráló. Szép lassan összeállt a sorrend, a tematika Liszt életútjához kapcsolódva. Ez a fajta szemléletmód különösen fontos a Covid utáni időszakban, amikor a közönséget vissza kell csalogatni a koncerttermekbe.

– A koncertnek lesz egy narrátora is. Milyen szerep jut neki?

BM: Molnár Szabolcs zenetörténész fogja segíteni a közönséget a megértésben, ő tárja majd fel a kapcsolatot a Liszt-művek és az új kompozíciók között. Ehhez előzetesen elküldtük neki, hogy mi hogyan gondolkodtunk az egyes Liszt-művekről, mi volt különösen érdekes nekünk.

– Mit jelent számotokra Liszt örökségéhez kapcsolódni?

BM: Azt gondolom, hogy magyar zeneszerzőként egyébként is óriások vállán állunk. Ez egy adottság, hogy olyan fantasztikus szerzők szellemi öröksége vesz bennünket körül, mint Liszt, Bartók, Kodály vagy Ligeti, és a sort még lehetne folytatni. A koncerten jól ki fog rajzolódni, hogy a Liszt-művekhez a Studio 5 tagjai teljesen különböző módon viszonyultak. Ez annak a projektszemléletnek köszönhető, amelyet az imént említettem.

VAG: Arról nem is beszélve, hogy Liszt komplex szerző volt, aki nemcsak továbbgondolta az elődeit, hanem olyan irányba fordította a zenét, amellyel az egész 20. századot megelőlegezte. Még önmagán is túl tudott lépni, és úgy változtatta meg a zenét, hogy utána már soha nem lett olyan, mint előtte. Sőt, az idős Liszt sokkal merészebb volt, mint a fiatal Bartók, és ez hallatlanul inspiráló tud lenni egy zeneszerző számára.

BM: Azt se felejtsük el, hogy Liszt korának popsztárja volt, koncertező művészként járta Európát. Előadóként és alkotóként is élő kapcsolatot alakított ki a közönséggel, nem az asztalfióknak, hanem a pódiumra komponálta műveit, ennek minden erényével. 

– Ti milyen visszajelzéseket szoktatok kapni a közönségtől?

VAG: Az ismeretségi körömben azt tapasztalom, hogy akik nem zenészek, gyakran kérdezik, hogy mikor lesz a Studio 5 koncertje. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy a koncertjeinknek mindig van egy íve, amihez hozzátartozik a jó cím is. Most a Liszt másképp címet választottuk, de korábban volt például 8 másodperc, Aki szépen tubáskodik vagy Táncjáték is. Arra törekszünk, hogy ezek ne csak a hozzáértők fejében maradjanak meg, hanem a közönség szélesebb rétegeiben is. És szívből remélem, hogy a kortárs zenébe vetett hitvallásunk továbbra is meg tudja szólítani az új zene iránt érdeklődő hallgatóságot.

További információk a Liszt Ünnep programjairól tematikus blogban, ide kattintva érhetők el.