Visszacsalogatni a közönséget

Egy-egy opera megkomponálásának és színpadra állításának kulisszatitkairól több könyv és film született az elmúlt évtizedekben. A fiatal zeneszerző-generáció egyik meghatározó egyénisége, Bella Máté számára – aki jelenleg a Zeneakadémia doktoriskoláját végzi – első operájának megírása azért is volt különleges kihívás, mert A tavasz ébredése egyúttal  az opera tanszak végzőseinek vizsgaelőadása is volt. A Frank Wedekind darabból készült operával a fiatal énekesek – hosszú idő után – ismét az Operaházban mutatkozhattak be.

-Végig bízott a sikerben, vagy voltak pillanatok, amikor elbizonytalanodott?

-Rengeteg ember vett részt a produkcióban, és mint minden nagyszabású projekteknél, itt is megvolt az a rizikófaktor, hogy vajon minden működni fog-e. Lényegében a főpróbahéten állt össze az előadás, és akkor derült ki néhány probléma is – amelyekre szerencsére találtunk megoldásokat. Marton Éva és Almási-Tóth András próbál bevonni minél több kortárs művet a zeneakadémiai repertoárba, az ő ötletük volt, hogy egy DLA-s hallgatótól kérnek operát. Andrással már dolgoztam együtt korábban a Nemzeti Színházban valamint egy Színművészetis projektben. Színpadi tapasztalatom tehát már volt, de az opera mégiscsak más.

Read more...

Háromból egy - Operavizsga 2012

A fel­nőtt­kor kü­szö­bén": e mot­tó jegyé­ben ál­lí­tot­ta ös­­sze a Ze­ne­akadé­mia idei ope­ra­vizs­gá­já­nak anya­­gát a tan­szék ren­de­ző­ta­ná­ra, Almási-Tóth And­rás. Pa­pí­ron az el­kép­ze­lés iz­gal­mas­nak tűnt: Jan­csi és Ju­lis­ka Engelbert Humperdinck fel­dol­goz­ta tör­té­ne­té­ben nem ne­héz fel­fe­dez­ni az ár­tat­lan gyer­mek­kor­ból va­ló ki­sza­ka­dás, az el­len­őriz­he­tet­len, kont­rol­lál­ha­tat­lan sö­tét erők­kel va­ló el­ső szem­be­sü­lés tra­u­má­ját; A ra­vasz ró­kács­ka me­sé­je a Leo¡s Janá¡cekre jel­lem­ző la­ko­ni­kus tö­mör­ség­gel és lí­rá­val ve­zet vé­gig a fő­sze­rep­lő ró­ka­lány tes­ti és lel­ki fej­lő­dé­sé­nek ál­lo­má­sa­in a gyer­mek­kor­tól a bol­dog csa­lád­anya­ként be­kö­vet­ke­ző el­mú­lá­sig; míg vé­gül a kü­lön ez al­ka­lom­ra ren­delt kor­társ mű, Bel­la Má­té A ta­vasz éb­re­dé­se cí­mű ope­rá­ja a gyer­me­kek és fel­nőt­tek sze­xu­á­lis el­foj­tá­sa­i­ból fa­ka­dó tra­gé­di­á­kat ál­lít­ja elénk ken­dő­zet­len mó­don.

Read more...

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera tanszaka a tanévvégi színpadi vizsgája

Bevezetőjében Marton Éva, a Zeneakadémia magánének tanszékének irányítója történelmi pillanatot említett: hosszú idő után ismét a Magyar Állami Operaházban rendezhette meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera tanszaka a tanévvégi színpadi vizsgát. Valóban fontos előrelépés ez ahhoz képest, hogy az operavizsga az elmúlt években az Ódry Színpad erre kevéssé alkalmas, szűk termébe szorult. A genius loci, a hely szelleme - Ybl Miklós gyönyörű operaháza s nem utolsó sorban az intézmény kiváló zenekara, melyet a tanszak és a vizsga zenei vezetője, Sándor Szabolcs gondosan tanított be -, minden közreműködőnek szárnyakat adott, és minden növendéket tudása legjavára sarkallta. A genius loci ugyanakkor nem veszélytelen. Hisz épp ezen a színpadon gyorsan elkövetkezik az „igazság pillanata"…

Read more...

Operavizsga, ősbemutató és Janáček-ritkaság

Nemcsak a Zeneakadémia, hanem a hazai operajátszás történetében is mérföldkőnek bizonyult a 2012-es operavizsga.

Hosszú idő után ismét az Andrássy úti palotában vizsgáztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera tanszakának hallgatói, akik június 24-én az ígéretes tehetségű, fiatal zeneszerző, Bella Máté A tavasz ébredése című egyfelvonásos operáját mutatták be. Emellett igazi meglepetést jelentett a hazánkban méltatlanul ritkán előadott cseh komponista, Janáček A ravasz rókácska című dalművének részletei.

A vizsgaprodukciót a nemrég Corvin-lánccal kitüntetett Marton Éva, az ének- és opera-tanszék vezetője nyitotta meg, köszöntőjében köszönetet mondva az Operaház, illetve a Zeneakadémia vezetésének, majd röviden ismertette a felhangzó műveket a tanszék rendezőtanára, Almási-Tóth András társaságában. A darabválasztást a felnőtté válás tematikája jegyében állították össze, A felnőttkor küszöbén címmel megrendezett vizsgaelőadás a kamaszkor, a felnőtté válás pszichológiailag árnyalt színpadi bemutatását tűzte ki céljául.

Read more...

A zene szerettesse meg magát

Szinte operai mélységű zenei matéria született Závada Pál Magyar ünnep című darabjához a Nemzeti Színházban. A zeneszerzőt, Bella Mátét a legjobb színházi zene kategóriában jelölték a Színikritikusok Díjára. RICK ZSÓFI INTERJÚJA.

Revizor: Könnyebb zenét írni akkor, ha vannak kötelező támpontok, vagy inkább korlátoz?

Bella Máté: Tulajdonképpen segítség. Vagy mondjuk úgy, nem hátráltat, ha tudom, milyen apparátusra kell írni, milyen hosszú legyen, milyen tematikához kapcsolódjon… Hogy mi lesz végül belőle, az más kérdés.

Bella Máté

R: Az Ármány és szerelemnél elég súlyos keretek közé voltál szorítva.

BM: Vásáry André és Kulka János barokk jeleneteihez komponáltam zenét, váltották egymást a recitativo és az ária részek. Elég pontosan tudtam, hogy mi fog megszólalni, csak a recitativo részek miatt izgultam egy kicsit, hogy működnek-e majd a jelenetben. Nagyon keveset kellett rajta változatni, mivel kikalkuláltam, hogy a szöveget is el tudja mondani, és játszani is tudjon közben.

R: Sosem írtam még zenét, honnan lehet tudni „elég pontosan”, hogy mi hogyan fog megszólalni?

BM: Rengeteg stílusgyakorlatot írtunk a Zeneakadémián: motettákat, korálelőjátékokat, invenciókat, menüetteket, szonátákat… A hangszerelést is időrendben tanultuk, az ember egy idő után már tudja, hogy milyen szólamot ad a hegedűnek, milyet a kürtnek, és ha ezek egyszerre megszólalnak, akkor az milyen lesz. Kortárs zene esetében időnként érnek meglepetések, és ha nem tetszik, korrigálok rajta, de van olyan is, hogy jobban szól, mint amire gondoltam. Kísérletezésre alkalmasabb az absztrakt zene.

R: A Magyar ünnepben mégis tudtál kísérletezni, nem?

Read more...