„Magyar zeneszerzőként óriások vállán állunk” – Interjú a Studio 5 tagjaival

Tizedik, jubileumi koncertjére készül a Studio 5 Kortárs Zenei Műhely, amelynek jelenleg Bella Máté, Kecskés D. Balázs, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Virágh András Gábor a tagja. Az ünnepi alkalmat mi sem tehetné még különlegesebbé, minthogy következő koncertjük a Liszt Ünnep keretén belül valósul meg október 12-én a Zeneakadémián. A friss, 21. századi szemléletmóddal alkotó csapat két tagját, Bella Mátét és Virágh András Gábort kérdeztük a részletekről. Szerző: Tuska Borbála, Papageno 2022 Szeptember 28.

– Hogyan alakult meg a Studio 5 Kortárs Zenei Műhely?

Bella Máté: Kutrik Bence keresett meg 2017-ben azzal, hogy szeretne egy kortárs zenei koncertet olyan zeneszerzőkkel, akikkel egyébként is jó barátságot ápol. Azt gondoltuk, hogy ha öt szerző műveiből állítunk össze egy műsort, az az elejétől a végéig friss és érdekes tud lenni a közönség számára.

Virágh András Gábor: A projekt aztán egyre inkább kezdte kinőni magát, Máténak köszönhetően lett saját nevünk, és a sajtózással is foglalkozni kezdtünk.

– Mi köti össze a csoport tagjait?

BM: A Studio 5-ben olyan alkotók vesznek részt, akik nagyon különböző módon gondolkodnak a világról, de vannak olyan alapvetések, amelyekben egyetértenek. Mentesek vagyunk a stiláris előítéletektől és számos zenei hatást szívesen integrálunk műveinkbe. Az is jellemző ránk, hogy mindig egy adott téma köré szerveződik a koncertünk, amely a darabok kontinuitását is meghatározza.

– A soron következő koncert Liszt Ferenc művei köré épül. Miből indultatok ki a műsor összeállításakor?

VAG: Úgy szólt a felkérés a Müpa részéről, hogy találjunk ki egy Liszt művészetére reflektáló koncepciót, amelyben az eredeti Liszt-művek mellett ősbemutatók is szerepelnek. Ebből kiindulva a szerző öt különböző életszakából választottunk ki egy-egy darabot, amelyre a mi újonnan írt műveink fognak reflektálni. A korai évekbe tartozó Az ébredő gyermek himnusza mellé például Máté írt darabot Judas címmel, a koncertet lezáró 6. Paganini-etűdhöz pedig az én Spectre című művem fűz majd kommentet.

BM: A komponálás tekintetében nagyon távoli asszociációs teret határoztunk meg, nem szerettük volna, hogy pusztán zenei kapcsolat legyen a régi és az új művek között. Ezenkívül az is fontos szempont volt, hogy fiatal zongoraművészeket foglalkoztassunk a koncerten.

– Milyen gondolatok mentén születtek meg az új művek?

BM: Az ébredő gyermek himnusza a Költői és vallásos harmóniák zongorasorozat része, amelyből később Liszt egy istendicsőítő kórusváltozatot is írt, Alphonse de Lamartine szövegére. Engem az inspirált ennél a darabnál, hogy a pusztán zenei és vallásos természetű dolgok között milyen átjárási lehetőségek vannak a művészetben. 

VAG: A Spectre magyarul lidércet, kísértetet jelent. Abból indultam ki, hogy egy kísértetnek többféle arca lehet: tündéri, kísérteties és ijesztő, hátborzongató is. Mivel a szélsőségesség Lisztnél és a Studio 5 darabjaiban is jelen van, ezért én is arra törekedtem, hogy egyszerre ábrázoljam ezeket a rendkívül különböző, jelen esetben mitológiai karaktereket. Illetve azt is figyelembe vettem, hogy a Spectre lesz a koncert záródarabja.

– Tudtátok előre, hogy ki fogja eljátszani a műveteket?

VAG: Igen, előbb felkértük az előadókat, és csak utána kezdtük el komponálni a darabokat. Kértünk tőlük egy listát azokról a Liszt-művekről, amelyeket ők már korábban játszottak. A rengeteg javaslatból végül úgy választottunk ki öt darabot, hogy legyen egy zenei íve a koncertnek.

BM: Ez a folyamat nagyon jól példázza a Studio 5 működését, vagyis azt, hogy mit is jelent a mi 21. századi, projektalapú szemléletünk. Olyan műveket komponálunk, amivel egy adott téma köré fel tudjuk építeni a koncertünket. Amikor egy ilyen irányba elindulunk, nagyon sok szempont jelenik meg. A mostani koncertnél például az, hogy milyen Liszt-műveket ismernek az előadók, miben tudják megmutatni az erényeiket. Óriási Liszt-csokrokat kaptunk, de ez jót is tett: így mindenki meg tudta találni azt a darabot, ami számára valamilyen szempontból érdekes vagy inspiráló. Szép lassan összeállt a sorrend, a tematika Liszt életútjához kapcsolódva. Ez a fajta szemléletmód különösen fontos a Covid utáni időszakban, amikor a közönséget vissza kell csalogatni a koncerttermekbe.

– A koncertnek lesz egy narrátora is. Milyen szerep jut neki?

BM: Molnár Szabolcs zenetörténész fogja segíteni a közönséget a megértésben, ő tárja majd fel a kapcsolatot a Liszt-művek és az új kompozíciók között. Ehhez előzetesen elküldtük neki, hogy mi hogyan gondolkodtunk az egyes Liszt-művekről, mi volt különösen érdekes nekünk.

– Mit jelent számotokra Liszt örökségéhez kapcsolódni?

BM: Azt gondolom, hogy magyar zeneszerzőként egyébként is óriások vállán állunk. Ez egy adottság, hogy olyan fantasztikus szerzők szellemi öröksége vesz bennünket körül, mint Liszt, Bartók, Kodály vagy Ligeti, és a sort még lehetne folytatni. A koncerten jól ki fog rajzolódni, hogy a Liszt-művekhez a Studio 5 tagjai teljesen különböző módon viszonyultak. Ez annak a projektszemléletnek köszönhető, amelyet az imént említettem.

VAG: Arról nem is beszélve, hogy Liszt komplex szerző volt, aki nemcsak továbbgondolta az elődeit, hanem olyan irányba fordította a zenét, amellyel az egész 20. századot megelőlegezte. Még önmagán is túl tudott lépni, és úgy változtatta meg a zenét, hogy utána már soha nem lett olyan, mint előtte. Sőt, az idős Liszt sokkal merészebb volt, mint a fiatal Bartók, és ez hallatlanul inspiráló tud lenni egy zeneszerző számára.

BM: Azt se felejtsük el, hogy Liszt korának popsztárja volt, koncertező művészként járta Európát. Előadóként és alkotóként is élő kapcsolatot alakított ki a közönséggel, nem az asztalfióknak, hanem a pódiumra komponálta műveit, ennek minden erényével. 

– Ti milyen visszajelzéseket szoktatok kapni a közönségtől?

VAG: Az ismeretségi körömben azt tapasztalom, hogy akik nem zenészek, gyakran kérdezik, hogy mikor lesz a Studio 5 koncertje. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy a koncertjeinknek mindig van egy íve, amihez hozzátartozik a jó cím is. Most a Liszt másképp címet választottuk, de korábban volt például 8 másodperc, Aki szépen tubáskodik vagy Táncjáték is. Arra törekszünk, hogy ezek ne csak a hozzáértők fejében maradjanak meg, hanem a közönség szélesebb rétegeiben is. És szívből remélem, hogy a kortárs zenébe vetett hitvallásunk továbbra is meg tudja szólítani az új zene iránt érdeklődő hallgatóságot.

További információk a Liszt Ünnep programjairól tematikus blogban, ide kattintva érhetők el.