Miért imádjuk a megcsalás himnuszát? Felfedjük a Mostantól titkát

Ha azt mondjuk, Mostantól, valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan ember, akinek ne jutna eszébe az utóbbi évek legsikeresebb magyar dala, Rácz Gergő és Orsovai Reni megcsalásról és megbocsátásról szóló slágere. Új sorozatunk, a Dallamtapadás első részében a szerzőket kérdeztük a dal készítésének körülményeiről, és arról, vajon mitől lesz sláger a sláger. (Reiber Gabriella írása) 

A Mostantól amellett, hogy a YouTube-on magyar viszonylatban egészen elképesztő, 38 millió feletti megtekintéssel büszkélkedhet, és a magyar rádiós toplista történetének rekordere, olyan szakmai díjakat is bezsebelt, mint a Fonogram-díj, a Petőfi Zenei Díj és A Dal 2020 fődíja. A dal zenéjét Bella Máté és Rácz Gergő, szövegét pedig Hujber Szabolcs és Rácz Gergő írta. A szerzők most a Díványnak mesélnek a dal születésének történetéről.

„Jómagam a klasszikus komolyzene közegéből jövök, ami alapvetően határozza meg azt az attitűdöt, ahogy egy popzenei dalt megkomponálok” – kezdi Bella Máté zeneszerző. „Számomra fontos, hogy a zeneszerzés ne kizárólag érzésből vagy ösztönösen történjen, ami amúgy is egy bulvármegközelítés: 

HA MÉLYEBB ANALÍZISNEK VETNÉNK ALÁ AZ ÖSZTÖNBŐL MEGÍRT MŰVEKET, AKKOR RÖGTÖN KIDERÜLNE, HOGY AZOK BEIDEGZŐDÉSEK SOROZATAI,

másképpen mondva a korábban hallott és játszott zenei szövetek újraértelmezésének szintézisei. A zenei folyamatokat tehát tudatosan rendeztem el a Mostantól megkomponálásakor is, melyet először szólózongorára és énekhangra írtam meg, és ezután kezdtünk el dolgozni Rácz Gergővel a dal tartalmi megoldásain és hangszerelésén.”

Rácz Gergő szerint sok olyan fontos része van egy dalnak, amitől megmarad az emberek fejében. Ő a dal készítésének minden fázisában tevékenyen részt vett, és fontosnak tartotta, hogy minél több dolog legyen benne, ami miatt bevésődhet. „Én magam akkor éreztem azt, hogy nagyon nagyot fog szólni, amikor hosszú agyalás után rájöttem,

HOGYAN LEHETNE EGY VÉGLETEKIG KIÉLEZETT DRÁMAI HELYZETET BELEVINNI A DALBA,

ami komolyan érintetté teszi a hallgatót és engem is, és amitől túlmutat egy átlagos szerelmes számon” – meséli Gergő.

A zene vagy a szöveg számít?

Hujber Szabolcs dalszövegíró azt tapasztalja, hogy sokan a dal zenei összetevőinek elsődlegességét hangsúlyozzák a zenehallgatás, a slágerré válás vagy akár a dallamtapadás kapcsán.

„TÉNY, HOGY A ZENE AZ, AMI EGY DALHOZ ODAVONZ, DE A SZÖVEG TART OTT MINKET, ÁLTALA VÁLIK TARTÓSSÁ AZ ÉLMÉNY”

– mondja Szabolcs. „És azt se feledjük, hogy a nyelvnek önmagában is van zeneisége, vagyis a zenei élményhez a szöveg is hozzájárul a szavak ritmusa, hangzása, a rímek és az ismétlődések révén.”

Szabolcs szerint sokszor a cím idézi fel a dalt, vagy egy kulcsszó, bemondás. „A Mostantól esetében ez a kettő egybeesik, ami ráadásul egy gyakori társalgási fordulat. Nem véletlen, hogy amikor Rácz Gergő elküldte nekem a demófelvételt, ahol még kamuangol szöveggel énekel, a refrén első szavára ez a szó jutott eszembe, és rögtön el tudtam képzelni, ahogy csordavokálban éneklik a tömegek koncerteken vagy bulikban” – idézi fel a szövegíró.

„Amikor eszembe jutott, hogy a megcsalásról szóljon, és ebben a pillanatban történjen a lebukás, akkor rájöttem, hogy ha a „mostantól” szót a lebukás után énekeljük, egy egész más jelentése lesz a szónak, mint ami korábban volt” – folytatja Gergő. „Ezzel egy nagyon izgalmas és részemről személyes történetté is vált. Közben eszembe jutott, hogy duett legyen, így elkezdtünk egy új értelmezésen dolgozni. Nagyon fontos volt, hogy minden érzelmi hatás megtörténjen az adott pillanatban, és

ENNEK A HÁROM ÉS FÉL PERCNEK LEGYEN EGY DINAMIKUS ÍVE, AMIBEN NINCS MELLÉBESZÉLÉS, ÉS FELESLEGES IDŐHÚZÁS, VAGY BÁRMI OLYAN, AMI KIZÖKKENTHETI A HALLGATÓT ABBÓL A DRÁMAI HELYZETBŐL, AHOL ÉPPEN A DAL TART.

Egy-egy fontos dramaturgiai pontnál, amikor úgy éreztem, olyan ötletem van, ami még jobban kifejezi az adott érzelmet, vagy kirázott a hideg, vagy elsírtam magam. Azt gondoltam, hogy ha a hallgató is azt érzi, amit én, akkor ahogy vége van a dalnak, vissza fogja tenni az elejére.”

„Egyébként a dal slágerré válása után kénytelen voltam a »mostantól« helyett az »innentől« szót használni a személyes beszélgetéseimben, mert nem tudtam a dallam felidéződése nélkül kimondani, és ez kizökkentett az aktuális beszélgetésből” – meséli nevetve Szabolcs. Hozzáteszi, 

A DALLAMTAPADÁS ESETÉBEN FONTOS TÉNYEZŐ A SZÖVEG EGYSZERŰSÉGE, EZÉRT NAGYOBB ESÉLLYEL „AKADNAK BE” A REFRÉNEK,

de egy jól eltalált, szemléletes kép is képes tartósan megragadni bennünk.

„Sok-sok finomításon mentünk keresztül, mire eljutottunk oda, hogy teljes egészében megszületett az a kiélezett helyzet, ami egy ilyen szituációban valóban történik. Jó érzés, hogy ebben partner volt Szabi” – fogalmaz Gergő. Hozzáteszi, Bella Mátéval már több projektet csináltak korábban együtt, és felőle is jó érzés volt az, hogy ha valamin változtatott, akkor nyitott volt a módosításra is. „Például a Máté által átküldött első zongorás változatban a hook egy másik forma volt eredetileg, de a dalban elhangzott egy dallam, amit kiemeltem, hogy szerintem többször előfordulhatna, mert szerintem jobban berántaná a hallgatót. Erre Máté visszaírta, hogy »hú, Gergő, ez tök jó, meg van oldva a hook«.”

Na, de mi az a hook?

„A MOSTANTÓL EGY NÉGY HANGBÓL ÁLLÓ ZENEI TÉMA KÖRÉ ÖSSZPONTOSUL, MELYET BÁTRAN HÍVHATUNK HOOKNAK, AZAZ HOROGSZERŰEN BEAKADÓ MOTÍVUMNAK: EZT HALLJUK A DAL ELEJÉN IS, KÜLÖNBÖZŐ DALLAMVARIÁNSOKBAN”

 – magyarázza Máté. Hozzáteszi, hogy a dallam ritmikája talán még ennél is meghatározóbb, mivel a verzékben egy állandó ionicus a minore verslábat, majd a refrénben rengeteg anapesztus ritmikát hallunk. „A harmóniai váz egy egyszerű, pár akkordos mixtúrából áll, mivel az a tapasztalatom, hogy a közönségnek fontos, hogy komfortosan érezze magát, és a dallam ritmikája mellett a harmóniák egyértelműen másodlagosak. Összességében mégis ezek együtt segítik a hallgatót a dal formai értelmezésében, még akkor is, ha ez benne elsőre nem tudatosul” – meséli Máté.