KAPSZULAINTERJÚ 7. – BELLA MÁTÉ: HYPERION, JUSTIN BIEBER ÉS A RÓZSA ILLATA

Ha CAFe Budapest, akkor kortárs művészet, ha kortárs művészet, akkor valami izgalmas, aktuális, mai. Kapszulainterjúinkban arra kértük a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze nekünk egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit itt és most fontosnak éreznek, és szívesen megőriznének a jövő számára. Ezúttal Bella Máté zeneszerző mesélt nekünk, aki az öt fiatal komponistát tömörítő STUDIO 5 tagjaként a Szeged Trombone Ensemble társaságában ad különleges koncertet, emellett a Quatuor Diotima vonósnégyes előadásán egyik új művének ősbemutatóját is hallhatjuk

Melyik kortárs képzőművészeti alkotás kerüljön az időkapszulába, és miért? 
Angelo Musco: Tehom. Az olasz kortárs művész szürreális fotógrafikái új megvilágításba helyezik az ember és a természet viszonyát, amit az alkotó egészen egyedi miszticizmussal párosít. 

Melyik kortárs zeneműnek kell mindenképp helyet kapnia a kapszulában? Georg Friedrich Haas Hyperion című művének.

Ha egy – de csak egyetlenegy – könnyűzenei album / pop- vagy rocklemez kerülhetne az időkapszulába, melyik legyen az? 
A kérdés pontatlan, mert egyrészt lemezek ma már gyakorlatilag nem léteznek, másrészt az albumokban való gondolkodás is csak kevés jelentős alkotót érint. Ugyanakkor Justin Bieber Purpose című albuma kétségtelenül átformálta mindazt, amit addig a mainstream popzenéről gondoltunk. A tropical forradalmát köszönhetjük neki! Köszi, Justin! 

Melyik kortárs irodalmi alkotást választanád, és miért? 
Alessandro Baricco Selyem című művét. Mágikus realizmusa rendkívül frissnek hat 2018-ban, gondolatainak tömörsége pedig Hemingwayt juttatja eszünkbe.

Ha meg lehetne őrizni egyetlen illatot az utókornak, minek az illata legyen? 
A rózsa illata, még akkor is, ha elcsöpögünk a túláradó érzelmektől ezt olvasva.

Ha csak egy filmet tehetnénk az időkapszulába, melyik legyen az? 
A remény rabjai, mert semmi más nem tudta számomra eddig ennél pontosabban a barátságot és az ember számára oly fontos szabadságot filmvásznon megmutatni.

Mi lenne az a három hétköznapi, akár személyes tárgy, amit betennél az időkapszulába? 
Passz. Nem gondolom, hogy hétköznapi vagy személyes tárgyakat érdemes egy időkapszulába beletenni.

Mit üzennél, milyen tanácsot adnál jövőbeli, 20 évvel idősebb önmagadnak? 
Mindig kérdezd meg önmagadtól: Miért? Kinek? Hogyan?

Ha az emberek 10 év múlva visszagondolnak a CAFe Budapest keretében látható előadásodra, mi legyen az a 3 szó, ami szeretnéd, ha eszükbe jutna erről a projektről? 
Friss, működőképes, katartikus.